A falu a Mecsekalja egyik szép, tiszta, fejlődő települése Pécs és Szentlőrinc között a Budapest–Dombóvár–Pécs és a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs vasútvonaltól és a 6-os főúttól délre.
A római korban már lakott település a Mursa/Eszék/[2]-Sopianae/Pécs/-Savaria/Szombathely/ út mentén helyezkedik el.
Első írásos említése 1262-ben történt.
Nevének jelentése, eredete a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint bölcső, vagy bölcs
A pápai tizedlajstromokban Bulchew néven fordult elő, 1542-ben Bycherd néven említik. Más forrásokban Bulchir, Bulcherd formában szerepel.
A török uralom alatt bár nagyszámú lakossága megfogyatkozott, de nem néptelenedett el.
A 15. században költözött új helyére.
Közigazgatásilag 1886-ban vált ketté Nyugati- illetve Kisbicsérdre és Keleti- illetve Nagybicsérdre. 1950-ben egyesülnek Bicsérd néven.
1787-től önálló plébánia, a Pécsi Székes- káptalan 1837-ben építtetett új templomot a Mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére az 1232-ben már meglévő plébániának.
A falu népessége magyar. A lakosainak a száma 985 fő.
A faluban a mezőgazdasági tevékenység a jellemző.
A vízvezeték, a telefon- és helyi kábeltelevíziós-hálózat kiépült. A szennyvízszállítást szervezetten megoldották.
A kétnapos mezőgazdasági rendezvény színvonalas szakmai, kulturális és gasztronómiai programja Bicsérd és Zók községek önkormányzatai, a Bicsérdi ARANY-MEZŐ Rt., a Szentlőrinci Szolanum Kft., valamint a Bicsérdi Burgonyatermelő és Értékesítő Kft. együttműködésének eredménye. A fesztivál szakmai programjának két legfontosabb eleme a minden évben felállított bemutató-pavilonok, melyekben a látogatók a hazánkban termesztett burgonyafajták csaknem teljes skálájával megismerkedhetek, valamint a színvonalas szakmai előadások, melyeken az utóbbi öt évben a hazai agrárium jelentős alakjait hallgathattuk meg. A szakmai előadások nem kizárólag a burgonyatermesztésről és fogyasztásáról szólnak.
Képek Bicsérdről ide kattintva.
Emeleti gyerekszoba fent,és az étkező lent.